Volt a héten egy kis Fűszerészes forraltborozós estünk, amire az italokon túl egy kis mézeskaláccsal is készültem. Az az igazság, hogy minden egoizmus nélkül mondhatom – pontosan tudom, hogy ez a mézeskalács zseniális, mert hosszas évek kísérletezése szülte meg ezt a receptet, amit már sokakkal megosztottam.
Viszont rájöttem, hogy furcsa módon itt, a blogon még nem szerepelt, amin gyorsan változtatnom kell, mivel a tegnapi nap kóstoltatása, és az instagramos megosztásom után rengetegen írták, hogy szeretnék ők is elkészíteni ezt a szuperfinom, rögtön puha mézessütit.
És mivel semmi jónak elrontója nem vagyok, álljon is emitt A Recept.
[Update: Az utóbbi napokban többen is írták, hogy ezt a receptet használják – ami egyfelől lehetne azért is, mert az első blogomon is fent volt már évekkel ezelőtt, ahonnan szintén elterjedt, mert nagyon jó recept. De mivel tényleg ilyen sokan jelezték, hogy nem új nekik ez a mézessüti, ezért kezdek biztos lenni benne, hogy sikerült másodszor is feltalálnom a spanyol viaszt 😀
Szóval abszolút elhiszem, hogy máshol is megjelent már pont ez az készítési mód, és én senkitől nem is kívánom elvenni a receptért járó érdemet. Viszont épp így magamtól sem, mert tényleg sok időt fektettem abba (még ha feleslegesen is), hogy különböző alapanyag-arányú recepteket lesüssek, összehasonlítsak, és az egyes alapanyagok csökkentésével, illetve növelésével megszülessen ez a recept, amit azóta is sütök.
(Szóval most megveregetem a vállam, és gratulálok magamnak, hogy sikerült egy már létező receptet kiagyalnom. Majd legközelebb jobban csinálom. ;))
Viszont az, hogy ennyien használjátok, nekem csak öröm, mert igazolja, hogy tényleg sokaknál bevált ez a mézeskalács, úgyhogy így csak még inkább ajánlom mindenkinek, aki eddig nem ezt használta.
Hozzávalók
- 1 kg liszt
- 3 kk szódabikarbóna
- 300 g cukor
- 3 db tojás
- 250 g méz
- 300 g vaj
- 1 zacskó Fűszerészes mézeskalács fűszerkeverék
- 1 db narancs héja (vagy 1/2 tk. őrölt narancshéj)
Elkészítés
A lisztet és a szódabikarbónát elkeverem egymással.
A tojást kihabosítom a cukorral.
A mézet, a vajat, a fűszereket és a narancshéjat összemelegítem, hogy mindegyik felolvadjon, és a fűszerek átjárják az édes zsiradékot. Ha túl forró, várok egy kicsit, hogy kihűljön, majd az összes alapanyagot összekeverem.
Kezdetben kanállal szoktam kavarni, aztán a végén kézzel fejezem be a procedúrát. Picit ragacsos lehet a tészta, de könnyen lejön a kézről, szóval nem kell aggódni.
Ezután hűtőbe teszem legalább 1 éjszakára, de akár több napra is – viszont ha nincs ennyi idő, akkor a mélyhűtőbe is be lehet dobni pár órára. Ezután már nincs más dolog hátra, mint lisztezett felületen kinyújtani (több részletben, mert ez jó nagy adag lesz), és cuki karácsonyi formákra szaggatni, majd 170°C-os sütőben, kb. 10 perc alatt készre sütni.