Amikor nehéz napokon megyek keresztül, mindig rámjön a sütögethetnék – ezzel nyilván nem vagyok egyedül. Na meg persze azzal sem, hogy ilyenkor elsőként a csokihoz nyúlokó, ami amúgy azért is fura, mert én sosem voltam nagy csokoládé-fan. A kapcsolatunk egyáltalán nem indult jól – sosem szerettem bele a habos-babos, meg vajkrémes csokitortákba, de a fullasztó kakaós piskóták sem voltak a kedvenceim kiskoromban.
Aztán megismertem a browniet, és azóta is szerelmes vagyok.
Ez az első saját magam által is elkészített recept, amit azóta is imádok, mert tökéletesen hozza a belül szinte folyósan krémes, kívül pedig roppanósan lágy világot – főleg azóta, mióta a sütés előtt fagyos meggyszemeket is belenyomkorászok a tésztába, hogy ezek fanyar kontrasztot adjanak a csokoládé tömény ízéhez.
Írom is, hogy készül.
Hozzávalók
- 150 g vaj
- 100 g étcsokoládé (minimum 70%-os)
- 2 db tojás
- 150 g eritrit (vagy cukor, ha nincs vele gondod)
- 110 g teljes kiőrlésű liszt (nálam tönköly és búza keveréke)
- 2 evőkanál kakaópor
- 1 csipet só
- 100 g magozott meggy (fagyasztott, vagy friss)
Elkészítés
Elsőként a vajat és a csokit teszem fel a tűzhelyre, és összeolvasztom őket – persze ügyelve, hogy a csoki ne égjen meg.
Közben a tojásokat kihabosítom az eritrittel, a lisztet pedig elkeverem a kakaóporral és a sóval.
A tojásokhoz folyamatos keverés közben hozzácsorgatom a felolvadt csokis vajat (ehhez tök jó, ha van kéznél még két kéz, de meg lehet oldani egyedül is egy kis zsonglőrködéssel, vagy a “picit öntök, picit keverek” táncrend néhányszori eljárásával).
Ezután hozzáadom a lisztes keveréket, és homogénre keverem a masszát. Kivajazott, kilisztezett sütőformába öntöm, (én egy kisebb kenyérsütőbe tettem), a tetejébe nyomkodom a meggyszemeket – jó sűrűn! -, majd 180°C-on, kb. 30 perc alatt készre sütöm.
Tálaláskor mehetett volna mellé vaníliafagyi is, ha mondjuk nyár lenne, és tartanék a mélyhűtőmben vaníliafagyit – ennek híján nagy fanyalogva megettük anélkül is.